Főoldal • Tájékoztatók • Vételi ajánlatok

---

VÉTELI AJÁNLATOK

A Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonosi joggyakorlásába tartozó földrészletek értékesítése.

A Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának átruházására főszabály szerint nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladás során kerülhet sor /a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. § (1) bekezdés a) pont/.

Kivételt képeznek a 10 hektárt meg nem haladó térmértékű földrészletek, amelyekre nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés. /Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pont/.

Nincs jogszabályi lehetőség az értékesítésre az alábbi esetekben:

• a nemzeti vagyonról szóló törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam tulajdonában álló erdő, valamint a gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő a kincstári vagyon részét képezi, tehát forgalomképtelen. /az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Erdőtörvény) 8. § (1) bek./;
• az állam kizárólagos tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű,10 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő esetében /Erdőtörvény 8. § (4) bek. /;
• ha az állami tulajdonú, beépítetlen ingatlan természetes vizek parti sávját érinti /a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) bek./

10 hektárt meg nem haladó térmértékű földrészletekre vonatkozó vételi kérelmek benyújtása:

Vételi kérelem az erre a célra kialakított formanyomtatványon nyújtható be, mely letölthető innen. A kérelem érdemi elbírálásához szükséges a formanyomtatvány hiánytalan kitöltése és az abban foglalt mellékletek csatolása.

Magánszemély vételi kérelmet nyújthat be a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) hatálya alá tartozó, földnek minősülő ingatlanra, valamint művelésből kivett földrészletre egyaránt, az alábbiak figyelembevételével:

• Föld tulajdonjogát főszabályként csak földművesnek minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 10. § (1) bekezdés/
• A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor nyújthat be kérelmet állami tulajdonú föld tulajdonjogának megszerzésére, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. /Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdés/
• Külföldi természetes személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 9. § (1) bekezdés a) pont/

Jogi személy csak művelésből kivett területre vonatkozóan nyújthat be vételi kérelmet, tekintette arra, hogy jogi személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 9. § (1) bekezdés c) pont/

Önkormányzatok vételi kérelmével kapcsolatos szabályok külön menüpontban találhatók.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés, így adásvételi szerződés sem köthető azzal, aki

• csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
• tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik
• állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott;
• az NFK-val szemben 60 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik./Nfatv. 19. § (1) bek./

Amennyiben a kérelmező nevében képviseletre jogosult személy jár el (Ptk. 3:29-3:30. §, 6:11. §), a képviseleti jogot igazoló dokumentumot a vételi ajánlathoz csatolni kell az alábbiak szerint:

• jogi képviselő vagy egyéb meghatalmazott esetében írásba foglalt meghatalmazás,
• cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság esetén a gyámhatóság határozata a gondnok kirendeléséről,
• ha a jogi személy kérelmező törvényes képviseletét nem az elektronikus cégnyilvántartásban nyilvántartott vezető tisztségviselő látja el, akkor kell a képviseletet biztosító dokumentum csatolása (a jogi személy létesítő okirata, szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata, vagy az eljárásra feljogosító egyedi aktus).

A vételi kérelmekkel kapcsolatos döntéselőkészítési eljárás:

Az értékesítési ügylet az alábbi esetekben a feladatköre által érintett miniszter hozzájárulásához kötött, melynek beszerzéséről az NFK gondoskodik:

• a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges a védett természeti terület és Natura 2000 területnek minősülő földrészlet tulajdonjogának átruházásához;
• a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület eladásához;
• az építési és közlekedési miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet eladásához, továbbá az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék tulajdonjoga átruházásra kerül;
• az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az Erdőtörvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott földterület eladásához.

A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha az adásvételi szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül, ezért a vagyonkezelő előzetes hozzájáruló nyilatkozatát a tervezett ügylethez a kérelmezőnek kell beszereznie és azt a vételi ajánlathoz csatolni kell. Ha a vagyonkezelő központi költségvetési szerv, a vagyonkezelési szerződés megszüntetéséhez a központi költségvetési szervet irányító vagy felügyelő szerv egyetértése szükséges. /A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010 (XI.17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (3) bek., 43. § (6) bek./

Az értékesítés útján történő hasznosításra vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett ingatlan forgalmi értékbecslését. Az eladásra vonatkozó döntés az értékbecslés elkészültét követően, az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi szerződésben megállapítani nem lehet. /Korm.rendelet 4. § (2) bek./

Az ingatlan értékbecslésének – a Korm.rendelet 4/A. §-ában meghatározott, az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői névjegyzékben az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkező szakértővel történő – elkészíttetése iránt az NFK intézkedik. A szakértői vélemény elkészítésének díját a kérelmező köteles viselni. Abban az esetben, ha az értékbecslés elkészítésének díját a kérelmező viseli és az ügylet a vételi ajánlatot tevő fél elállása következtében eredménytelenül zárul, a szakértő az értékbecslés ellenértékét tartalmazó számlát közvetlenül a kérelmezőnek küldi meg.

Az ingatlan forgalmi értéke a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján elkészített forgalmi értékbecslés, valamint az NFK vagyon-nyilvántartásában rögzített könyv szerinti érték figyelembe vételével kerül megállapításra. Amennyiben a vételi ajánlatban megjelölt ajánlati ár az értékbecslés szerinti forgalmi értéket, vagy az NFK által nyilvántartott könyv szerinti értéket nem éri el, a vételi ajánlatot az NFK nem tudja elfogadni, ebben az esetben lehetőség van az NFK felhívása alapján az ajánlati ár módosítására. A kérelmező vételi ajánlatához kötve van, így amennyiben a forgalmi értékbecslés, vagy a könyv szerinti érték a vételi ajánlattal érintett ingatlan forgalmi értékét az ajánlati árnál alacsonyabb összegben állapítja meg, a vételár a vételi ajánlatban megjelölt összeg marad.

Az értékesítéssel kapcsolatos végső döntéshozatalra a szükséges dokumentumok benyújtását, a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését, valamint az értékbecslések elkészültét követően kerül sor. A döntés az NFK Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt szerint kerül meghozatalra, amennyiben azonban a jogügylet tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri az 5 millió forintot, a döntéshozatalra a Birtokpolitikai Tanács lesz jogosult. /Nfatv. 7. § (1) bek. d) pont, 8. § (1) bek. f) pont/

Amennyiben a vételi ajánlatot tevő nem első helyen álló elővásárlási jogosult, úgy a benyújtott vételi ajánlatot, illetve a megkötött adásvételi szerződést más elővásárlási jogosultakkal is meg kell ismertetni, amiről az NFK gondoskodik az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet, valamint az egyéb jogszabályi rendelkezések alapján.

A vételi ajánlatot tevő elővásárlási rangsorban betöltött helyének vizsgálata érdekében a vételi ajánlathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultság fennállását igazoló dokumentum(ok) másolatát.

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az értékesítéshez telekalakítási eljárás lefolytatása is kapcsolódik, a döntéselőkészítési eljárás erre vonatkozó speciális szabályai külön menüpontban találhatóak.

Kapcsolódó dokumentumok: