(A hatályos jogszabályok alapján)

mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld:a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve [Földforgalmi tv. 5.§ 17. pont]. Ha a Földforgalmi tv.másként nem rendelkezik, a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.Ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül a Földforgalmi tv. 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, annak területnagyságától függetlenül - Földforgalmi tv. eltérő rendelkezése hiányában - a teljes földrészletre a Földforgalmi tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. [Földforgalmi tv. 3.§ (1) bek. és 4.§]

tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel [Földforgalmi tv. 5.§ 25. pont]

szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik [Földforgalmi tv. 5.§ 23. pont]

belföldi természetes személy: a magyar állampolgár [Földforgalmi tv. 5.§ 2. pont]

tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt [Földforgalmi tv. 5.§ 24. pont]

külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár [Földforgalmi tv. 5.§ 15. pont]

külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet [Földforgalmi tv. 5.§ 16. pont]

közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér [Földforgalmi tv. 5.§ 13. pont]

földműves:Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;

fiatal földműves: az a földműves, aki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása időpontjában elmúlt 16 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be[Földforgalmi tv. 5.§ 6. pont]

pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a) a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének időpontjában Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik, b) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld tulajdonjogával, c) a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik, és d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél pályakezdő mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vételre kerül;

birtok: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld [Földforgalmi tv. 5.§ 3. pont]

állattartó telep: a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként elhelyezkedő, a földfelszínen azonosítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásban egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó helyként vagy tojáskeltetőként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasági felszerelés együttese, ideértve az állattartó létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerítettlegelőket és kifutókat, továbbá a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területeket [Földforgalmi tv. 5.§ 1. pont]

mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelynek aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül, c) amely nemzeti park igazgatóságnak minősül;

újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) amelynek alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, b) amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal, c) amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és d) a szervezet nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett;

mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is [Földforgalmi tv. 5.§ 20. pont]

mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál [Földforgalmi tv. 5.§ 21. pont]

mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás [Földforgalmi tv. 5.§ 18. pont]

kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mező- és erdőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése;

helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik [Földforgalmi tv. 5.§ 9. pont]

helyben lakó szomszéd: a) aki helyben lakó és a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel, vagy
b) akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, mely szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a tulajdonában vagy használatában lévő, a lakóhelye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;

helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik [Földforgalmi tv. 5.§ 11. pont]

helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel [Földforgalmi tv. 5.§ 12. pont]

rekreációs célú földszerzés: a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár által a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) tulajdonában álló és határozattal ilyen célú megszerzésre kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld megszerzése abból a célból, hogy a szerző fél a földet a saját, valamint az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használja és szedje annak hasznait [Földforgalmi tv. 5.§ 22a. pont]

ültetvény: a Földforgalmi tv. alkalmazásában 500 m2-nél nagyobb területű bogyós gyümölccsel, valamint az 1500 m2-nél nagyobb területű szőlővel, gyümölcsössel betelepített földrészlet, illetve alrészlet [Földforgalmi tv. 5.§ 27. pont]

föld tulajdonjogának megszerzésére nem jogosultak: föld tulajdonjogát nem szerezheti meg
a) külföldi természetes személy;
b) az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve;
c) a Földforgalmi tv.-ben meghatározott esetek kivételével jogi személy.
A különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy - ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét - a jogelődje által a termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megszerezett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg.[Földforgalmi tv. 9.§]

föld tulajdonjogának megszerzésére jogosultak: ha Földforgalmi tv. másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és t agállami állampolgár szerezheti meg. A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt (ezt nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója, valamint nem kell alkalmazni a rekreációs célú földszerzés esetén).A tulajdonszerzési jogosultság mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. A föld tulajdonjogát - a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében - az állam, valamint meghatározott jogi személy is megszerezheti a következő esetekben és feltételekkel. A föld tulajdonjogát
a) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye végintézkedéssel, tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint temető létesítése és bővítése céljából átruházással,
b) jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra,
c) a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás, szociális földprogram és településfejlesztés céljára, továbbá ha a föld helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, a földnek a természet védelméről szóló törvényben meghatározott védelme céljából szerezheti meg.

föld tulajdonjogának megszerzése csere jogcímén: a föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és
a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek
ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy
bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. [Földforgalmi tv. 12.§ (1) bek.]

föld ajándékozása: föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni. [Földforgalmi tv. 12.§ (2) bek.]

szerző fél használati kötelezettsége: A tulajdonszerzési jogosultság feltétele - ide nem értve a Földforgalmi tv. 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket -, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig - a Földforgalmi tv. 13. § (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - más célra nem hasznosítja. Az előzőek alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél
a) a föld használatát valamely érvényes jogcímen
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója,
ab) a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
ac) olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag javára engedi át;
b) társult erdőgazdálkodást folytat vagy az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy
c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére.
A föld más célra hasznosítható a következő célokból:
a) talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása;
b) öntözéshez szükséges létesítmény megvalósítása;
c) öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése;
d) tájgazdálkodási célú vízpótló csatorna és víztározó létesítése;
e) védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása;
f) mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület létesítése;
g) lakóépület létesítése;
h) a föld megközelítését, illetve a föld használatát biztosító út kialakítása;
i) állandó jellegű növényház létesítése.
Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony
a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és
b) megszűnését követő időre a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.

földszerzési maximum: A földműves, valamint a 10. § (3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy a föld tulajdonjogát - a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával - 300 hektár mértékig szerezheti meg [Földforgalmi tv. 16. § (1) bek.]

birtokmaximum: a földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg [Földforgalmi tv. 16. § (2) bek.]

kedvezményes birtokmaximum: az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a Földforgalmi tv. 16. § (2)bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság. [Földforgalmi tv. 16. § (3) bek.]

földhasználat jogcímei a Földforgalmi tv. alapján: A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (e fejezetben a továbbiakban együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott módon és mértékben az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, szívességi földhasználat, továbbá az (1a) bekezdésben meghatározott rekreációs célú földhasználat, valamint erdőnek minősülő föld esetében a Fétv.-ben meghatározott jogcímen engedheti át.

földhasználat jogának megszerzésére jogosultak: a földhasználat jogát a rekreációs célú földhasználati szerződés kivételével - földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti.Haszonbérlet címén
a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény,
b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény
az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti. Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti. Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy - ide nem értve a 41. §-ban meghatározott jogi személyeket - is megszerezheti.Nem szerezhet földhasználati jogosultságot
a) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek;
b) a nyilvánosan működő részvénytársaság. [Földforgalmi tv. 40-41. §]

földhasználati jogosultságot szerző fél földhasznosítási kötelezettsége: a földhasználati jogosultság megszerzésének feltétele - ide nem értve a Földforgalmi tv. 40. § (2)-(5) bekezdésében foglalt eseteket -, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben (a továbbiakban együtt: földhasználati szerződés) vállalja, hogy a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a Földforgalmi tv. 40. § (1)-(4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. Nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél
a) a föld használatát valamely érvényes jogcímen
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója,
ab) a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
ac) olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag javára engedi át,
b) társult erdőgazdálkodást folytat vagy az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy
c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére.
A földhasználati jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása. A pályakezdő gazdálkodónak továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy
a) a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és b
) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat. Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít. [Földforgalmi tv. 42. §]

A földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértéke: a földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére a birtokmaximumra vonatkozó előírások az irányadók az alábbi eltérésekkel. A birtokmaximum 1800 hektár területnagyság mértékig meghaladható a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 1 éve tagjának tulajdonában álló föld használatával. A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet esetében
- a létrejöttétől számított 5 évig
- a megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes föld területnagyságát be kell számítani. [Földforgalmi tv. 43. §] haszonbérlet: a haszonbérletre a Földforgalmi tv. rendelkezései mellett a Ptk., valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény (Fétv.) haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. A Földforgalmi tv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlő öröklés jogcímén lépett a jogelődje helyébe. [Földforgalmi tv. 38. § (3) bek.] haszonbérlet: a haszonbérletre a Földforgalmi tv. rendelkezései mellett a Ptk., valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény (Fétv.) haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. A Földforgalmi tv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlő öröklés jogcímén lépett a jogelődje helyébe.

haszonbérlet időtartama: a haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és
– a következő kivételekkel
- legfeljebb 20 évre köthető meg. Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni. [Földforgalmi tv. 44. §]

haszonbérfizetési kedvezmény: a haszonbérlőt arra az évre, amelyben a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben foglaltak szerinti elemi káresemény vagy időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, legfeljebb a hozamérték-csökkenéssel arányos haszonbér-mérséklés illeti meg arra a földre vonatkozóan, amelyen a hozamérték-csökkenés bekövetkezett. Eltérő megállapodás hiányában a kedvezmény csak azt a haszonbérlőt illeti meg, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés alapján legalább a helyben szokásos mértékű, de legalább a Nemzeti Földalapba tartozó földekre megkötött haszonbérleti szerződésekben meghatározott és a Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv honlapján közzétett, országosan egységesen alkalmazott összegű haszonbérleti díjat fizeti. Ha a szerződés alapján a haszonbérlő a haszonbért az Fétv. 50. § (1) bekezdése szerinti módon természetben teljesíti, akkor a haszonbérként nyújtott termék értékeként a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaárat, ennek hiányában a természetbeni szolgáltatás helyben kialakult piaci értékét kell figyelembe venni. A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényben meghatározott, a hozamcsökkenéssel érintett földre vonatkozóan kiállított hatósági döntés kézhezvételét követő 8 napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval. Semmis az a megállapodás, amelyben a szerződő fél a kedvezmény igénybevétele miatt ki nem fizetett haszonbér pótlására vállal kötelezettséget. [Fétv. 63. §]

részesművelés: a részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy
a) a földön mit termeljenek,
b) a föld hasznosításának, megművelésének egyes feladataiból - így különösen talaj-előkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás - a szerződő felek milyen részt vállalnak,
c) a megtermelt terményből, a közös tevékenység nyereségéből milyen arányban részesednek, illetve a veszteség közöttük milyen arányban oszlik meg,
d) az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár esetén egymás között milyen módon viselik a kárt,
e) a föld használatához szükséges, a természetüknél fogva elhasználható dolgokat, munkaeszközöket, gazdasági felszerelési tárgyakat hogyan használják,
f) maguk közül kit jogosítanak fel harmadik személlyel szembeni képviseletre.
A részesművelési szerződés alapján a szerződő felek a tevékenységük kockázatát közösen viselik. Semmis az olyan megállapodás, amely valamely felet a veszteség, illetve a kár viselése alól mentesít vagy a nyereségben való részesedésből kizár.Ha a szerződő felek harmadik személlyel kötött szerződésük alapján a veszteség viselésének arányától eltérően kötelesek helytállni, a részesművelési szerződésben meghatározottak szerint el kell számolniuk egymással.A részesművelési szerződés alapján a föld a szerződő felek közös használatába kerül, a részesművelők mindegyike jogosult a föld teljes területének - használati megosztás nélküli - használatára.Ha valamelyik fél nem teljesíti a részesművelési szerződésben vállalt feladatát, szolgáltatását, bármelyik fél követelheti tőle a szerződésszerű teljesítést. A teljesítésre való felhívás eredménytelensége esetén a felek bármelyike jogosult a mulasztó fél költségére pótolni az elmaradt szolgáltatást. A szerződő felek ezen jogát érvényesen nem lehet kizárni.Ha valamelyik fél olyan magatartást tanúsít, amely veszélyezteti a közös tevékenység sikerét vagy a szerződéses célt, bármelyik fél követelheti az ettől való tartózkodást. A részesművelési szerződésre a Földforgalmi törvénynek a haszonbérleti szerződésre vonatkozó szabályai az irányadók. [Fétv. 67. § (1)-(6) és (9) bek.]

szívességi földhasználat: A szívességi földhasználati szerződés alapján a használatba adó a föld használatát, hasznosítását ingyenesen engedi át
a) a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója részére, vagy
b) olyan családi mezőgazdasági társaság részére, amelyben tag. A haszonbérfizetés és a Fétv. 68. § (3)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a haszonbérleti szerződésben részes feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek az irányadók.

NFK-val kötött megbízási szerződésen alapuló földhasználat: Addig, amíg az NFK a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles - a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint - a föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni. Az NFK megbízási szerződést köthet e feladatok ellátása érdekében a földrészlet e törvény szerinti hasznosításáig, de legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra. A megbízási szerződés időtartama - az Nfatv. 18. § (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb. Ha az NFK vagy jogelődje az Nfatv. 18. § (4) bekezdésben foglalt feladatokat három egymást követő évben csak megbízási szerződés útján tudta ellátni, az NFK további három évre megbízási szerződést köthet a földrészletre.

földhasználati nyilvántartás: a földhasználati nyilvántartás az érintett föld használatával kapcsolatban bejegyzett adatokra vonatkozóan - a természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok, valamint a gazdálkodó szervezetek esetében az azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó földek - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - használatáról és a földhasználókról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni, kivéve, ha a földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás az Fétv. 95/A. § (1) bekezdése szerint hivatalból indul meg. Ha a használat részesművelési szerződés alapján jött létre, a bejelentési kötelezettség a részesművelési szerződésben meghatározott, a szerződő felek közül kijelölt képviselőt terheli. A földhasználati bejelentést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) kell teljesíteni. [Fétv. 93.§, 94. § (1) bek., 95.§ (1)-(2) bek.]

az államot illető elővásárlási jog: Földforgalmi tv. alapján az államot megillető elővásárlási jogot az ott meghatározott módon az NFK gyakorolja. A föld eladása esetén sorrendben első helyen elővásárlási jog illeti meg az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében. [Nfatv. 25. § Földforgalmi tv. 18. § (1) bek.]

előhaszonbérleti jog gyakorlása: föld vagy tanya haszonbérbe adása során a jogszabály, vagy szerződés alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható. [Nfatv. 18. § (1a) bek.]

felajánlás: a földrészlet tulajdonosa az NFK-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára. Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészletet, ha az ajánlati ár a helyben kialakult piaci árat meghaladja. Az ingyenes felajánlás esetén a földrészlet tulajdonjogának átruházása nem utasítható vissza. [Nfatv. 24. §]

Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek: a Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban

a) szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület vagy halastó művelési ágban nyilvántartott terület,

b) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület (ide nem értve az Állami terület I; Állami terület II; és Állami terület III. megnevezésű művelés alóli kivett területet), amelyre az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődleges gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül;

c) művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, amely a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet mező-, erdőgazdasági tevékenységét szolgálja, vagy ahhoz szükséges;

d) művelés alól kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet.
A Nemzeti Földalap részét képezik a fentebb meghatározott területekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok is. Az Nfatv. alkalmazásában földrészletnek minősül a fentebb meghatározott terület, függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartásban önálló földrészletként vagy a földrészlet alrészleteként van nyilvántartva. Nem képezi a Nemzeti Földalap részét a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által az állam javára megvásárolt ingatlan. Az Nfatv. alkalmazásában föld a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld. Az Nfatv. alkalmazásában tanya a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott tanya. Nem képezi a Nemzeti Földalap részét a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges földrészlet, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban milyen művelési ággal, vagy kivett megnevezéssel van nyilvántartva. [Nfatv. 1. § (1)-(2f) bek.]

hasznosítás fogalma az Nfatv. alapján: az Nfatv. alkalmazásában a hasznosítás fogalmán a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletnek - a közös tulajdonban álló földrészlet esetében az állam tulajdoni hányadának, illetve az ennek megfelelő területnek – az Nfatv. 3. §-ban meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója által e törvényben meghatározott módon, jogcímen történő átadását, átengedését kell érteni [Nfatv. 1. § (2b) bek.]

a Nemzeti Földalap rendeltetése:
a) működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhözjutásának támogatása;
b) a földárak és -haszonbérek alakulásának befolyásolása;
c) a föld magánosítása eredményeként létrejött, a hatékony mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet vidékfejlesztési célokkal összehangolt javításának támogatása, a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;
d) birtok-összevonási célú, valamint az állattenyésztő telepek működését biztosító földcseréhez szükséges föld biztosítása;
e) a magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a hullámtéri területek, és a mentett oldali vízjárta területek cseréjéhez, továbbá kisajátítás esetén cserével történő kártalanításához, és törvényben meghatározott feladatokhoz földkészlet biztosítása;
f) különleges termesztési célok megvalósításához tartalékterületek biztosítása;
g) a fennálló földhasználati viszonyok stabilizálása, a további földhasználatok elősegítése;
h) a földek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása) szempontjaival;
i) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;
j) az értékes termőhelyen lévő ültetvényterületek megtartásának elősegítése;
k) tározók, záportározók kialakításához szükséges terület biztosítása;
l) az erdővagyonnal való tartamos (fenntartható) gazdálkodás feltételeinek segítése;
m) szociálisan hátrányos helyzetű rétegek megélhetésének elősegítése érdekében szervezett mezőgazdasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása;
n) az oktatás és a tudományos kutatás céljainak, a mezőgazdasági genetikai háttér fenntartásának, megőrzésének szolgálata. [Nfatv. 1. § (3) bek.]

A földbirtok-politika irányelvei:
a) a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése;
b) családi gazdaságok kialakítása és megerősítése;
c) környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatása;
d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;
e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;
f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;
g) a földpiac élénkítése és szabályozása;
h) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges föld biztosítása;
i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;
j) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása;
k) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása;
l) a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas földek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezése;
m) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas földek más irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása;
n) művelési-ág váltás támogatása;
o) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;
p) a birtoknagyság alkalmassá tétele az európai uniós támogatások lehívhatóságához;
q) szociális földprogram és közfoglalkoztatási program támogatása;
r) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők támogatása;
s) különleges rendeltetésű gazdaságok (különösen oktatási, kutatási, büntetés-végrehajtási intézetek), továbbá mintagazdaságok működéséhez kedvezményes föld biztosítása;
t) a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a alapján létrehozott szociális szövetkezet részére föld kedvezményes biztosítása. [Nfatv. 15. § (3) bek.]
u) a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékekkel összefüggő oltalmának biztosítása.

ellenszolgáltatás: a földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés típusától függően vételár, haszonbérleti díj, vagyonkezelői díj, vagy az Nfatv. 19/A. § (3) bekezdése alapján a vagyonkezelői díj helyett vállalt kötelezettség, a földrészlet cserével történő hasznosítása esetén a Nemzeti Földügyi Központtal szerződő fél tulajdonában álló, csere jogcímén átadott földrészlet és az esetleges értékkülönbözet kiegyenlítését szolgáló pénzösszeg;

értékbecslés: a földrészletnek eladás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához - az Nfatv. vhr. 4/B. §-ban foglaltak kivételével - el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését. Az eladásra vagy cserére vonatkozó döntés értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi és a csereszerződésben megállapítani nem lehet. pénzösszeg [Nfatv. vhr. 4. § (2) bek.]

gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet [Nfatv. vhr. 1. § (2) bek. c) pont]

pályázó: a pályázati felhívás alapján ajánlatot tevő természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet [Nfatv. vhr. 1. § (2) bek. e) pont]

piaci érték: a földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés tárgyát képező valamely jog - az adott feltételek és körülmények figyelembevételével történő - átengedéséért a szabad piacon, független felek között elérhető, pénzben kifejezett reális ellenérték [Nfatv. vhr. 1. § (2) bek. f) pont]

versenyeztetés: nyilvános pályázati eljárás vagy nyilvános árverés [Nfatv. vhr. 1. § (2) bek. h) pont]

vízvédelmi terület: a nagyvízi meder, valamint a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott védőterület és védősáv [Nfatv. vhr. 1. § (2) bek. i) pont]

halastó: az ingatlan-nyilvántartásban halastóként nyilvántartott terület, ide értve a halgazdálkodási tevékenységet szolgáló, az Nfatv. 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti területeket is (így különösen: a vízi létesítményt, amelyet a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak, a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékaiként a védtöltés, a táp- és lecsapoló csatorna és a kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is) [Nfatv. vhr. 1. § (2) bek. j) pont]

haszonbérleti szerződés: haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.

földhasználati jog a föld és az épület szétváló tulajdonjoga esetén: ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg. Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa az épület használathoz szükséges mértékben jogosult a föld használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni a föld fenntartásával járó terheket. [Ptk. 5:145. §.]

használat joga: a használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. [Ptk. 5:159. §.]

telki szolgalom: telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék [Ptk. 5:160. § (1) bekezdés]

közérdekű használati jog: ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára - hatóság határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár [Ptk. 5:164. § (1) bekezdés]

pályázati regisztrációs díj: az NFK pályázati felhívásonként pályázati regisztrációs díjat állapíthat meg, melynek összege nem lehet kevesebb 2000 forintnál [Nfatv. vhr. 9. § (1) bek.]

pályázati biztosíték: a pályázaton való részvételért pályázati biztosítékot kell fizetni. A biztosíték összege a pályázati felhívásban közölt minimális ellenszolgáltatás összegének - ezer forintra kerekített - tíz százaléka, amelytől az NFK a pályázati felhívásban eltérhet azzal, hogy a biztosíték összege nem lehet kevesebb 10 000 forintnál.A nyertes pályázó által befizetett biztosíték az ellenszolgáltatásba beszámít vagy a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé fordul át. [Nfatv. vhr. 9. § (2) és (4) bek.]

titoktartási kötelezettség: a pályázó a pályázat eredményének a közléséig köteles titokban tartani pályázata tartalmát. A pályázó és az NFK, mint kiíró köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni az NFK által a pályázó rendelkezésére bocsátott és közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő adatot, tényt, információt, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, valamint a pályázó meghatalmazottjával, illetve a pályázat elkészítéséhez a pályázó által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való adatközlést, az Nfatv. vhr. 12. §-ban foglalt titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed. [Nfatv. vhr. 12. §]

ajánlati kötöttség: a pályázó ajánlati kötöttsége - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.A pályázó a pályázatában foglaltakhoz a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított kilencven napig kötve van, kivéve, ha az NFK ezen időtartam alatt a nyertes pályázóval szerződést köt, vagy a pályázati felhívást visszavonja, vagy a pályázati eljárást eredménytelennek, illetve érvénytelennek nyilvánítja. [Nfatv. vhr. 13. §]

árverési eljárás: az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában foglalt területnagyságot (3 hektár) meghaladó méretű földrészletnek eladás útján történő hasznosítására irányuló eljárás [Nfatv. vhr. 29. § (1) bek.]

árverési biztosíték: az árverési biztosíték a földrészlet kikiáltási árának 10%-a, amit az árverésen való licitálás feltételeként az árverezőnek - helyrajzi számonként - az árverési hirdetményben meghatározottak szerint kell megfizetni legkésőbb az árverést megelőző munkanapon 12 óráig. Az árverési biztosíték elhelyezésére az NFK közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonú hitelintézetnél letéti számlát nyit. A letéti számla megnyitásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges. A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők esetén az árverés napját követő 8 munkanapon belül intézkedni kell az árverési biztosíték visszafizetése iránt. [Nfatv. vhr. 30. § (3)-(5) bek.]

vagyonkezelési szerződés: az NFK-val kötött vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelő a földrészletet rendeltetésének, a szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, vagyonkezelőtől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, és szedheti annak hasznait. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A vagyonkezelő a földrészletet nem idegenítheti el, és azt nem terhelheti meg. Az NFK ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az NFK a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet. [Nfatv. vhr. 40. § (1)-(2) bek.]

csere NFK-ra vonatkozó különleges szabályai: az NFK a földrészlet tulajdonjogát versenyeztetés nélkül csere jogcímén átruházhatja. A csere feltétele, hogy a csere tárgyát képező földrészletek tehermentesek legyenek, és a piaci értékük közel azonos legyen, ennek hiányában a szerződő fél illetőleg az NFK vállalja az értékkülönbözet megtérítését, vagy a szerződő fél vállalja a javára fennálló értékkülönbözetről való lemondást. Az ellenszolgáltatásként megtérítésre kerülő értékkülönbözet nem haladhatja meg a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet piaci értékének 20%-át. Földet érintő csere esetében a túl a csere további feltétele, hogy
a) a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennálljanak, és
b) az állam javára megszerzett föld aranykorona (AK) értéke - a szőlő, a gyümölcsös és az erdő művelési ágban nyilvántartott föld, valamint a 44. § (4) bekezdésben meghatározott területek kivételével - ne legyen kevesebb a föld fekvése szerinti településen fekvő, azonos művelési ágú földek átlag AK értékénél.
A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területet legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel, az állam kizárólagos tulajdonában álló erdőt az Evt. 8. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén lehet elcserélni. A település szerinti átlag AK értéket az adott település azonos művelési ágú földjeinek egy hektárra vetített AK értékeinek átlaga alapján kell megállapítani. Ha a csere tárgyát több föld képezi, vagy olyan föld képezi, amelynek több művelési ága van, a művelési ágak területi mértéke alapján súlyozott átlagos egy hektárra vetített Ak érték alapján kell az átlag AK értéket megállapítani. E bekezdésben foglalt, a település átlag AK értékét az NFK megkeresésére az ingatlanügyi hatóság állapítja meg. Ha a föld tulajdonosa (a továbbiakban: cserepartner) a cserét birtok-összevonási céllal vagy az állattartó telepe működéséhez szükséges takarmánytermő terület biztosítása céljából kezdeményezi, a csereügylet a 44. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában sem tagadható meg, feltéve, hogy
a) a cserepartner által felajánlott föld jövedelmező mezőgazdasági művelésre alkalmas;
b) a csere eredményeként az állam kisebbségi tulajdoni hányada megszűnik, és a cserepartner által felajánlott földben az állam 1/1 tulajdoni hányadot szerez.
Az állattartó telep működéséhez szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld tulajdonjoga ruházható át az állattartó telepet legalább egy éve folyamatosan üzemeltető természetes személy részére. Az állattartó telep működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági bizonyítványával kell igazolni. A csereszerződéssel kapcsolatos költségek a cserepartnert terhelik. Az értékkülönbözet megtérítésével kötött csereszerződésben rögzíteni kell, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a cserepartner tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Az értékkülönbözet megtérítésével kötött csereszerződés esetén a cserepartner tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének a feltétele az értékkülönbözet megfizetése. A birtokbaadásról a csereszerződésben rendelkeznek a felek. [Nfatv. vhr. 44-46. §]

kisajátítás: kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg. A kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi. Kisajátítást pótló adásvétel esetében az NFK legfeljebb a földrészlet piaci értékének 150%-áig terjedő összegben vállalhatja a vételár megfizetését. [Ptk. 5:43. §, Nfatv. 24/A. § ]

önkormányzati vagyonkezelésbe adás: A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet a földrészlet fekvése szerinti önkormányzat részére
a) ingyenesen vagyonkezelésbe adható
aa) kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt közérdekű cél megvalósítása érdekében,
ab) szociális földprogram és a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából,
b) ingyenesen tulajdonba adható
ba) temető létesítése és bővítése céljából,
bb) abban az esetben, ha az 5 hektárt meg nem haladó méretű földrészlet a kérelem benyújtását megelőző 3 évben hasznosítatlan vagy kizárólag megbízási szerződéssel hasznosított volt. Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább. A vagyonkezelésbe vagy temető céljára a tulajdonba adás feltétele - a szociális földprogram, valamint közfoglalkoztatási program megvalósítása céljára vagyonkezelésbe adás, továbbá azon esetek kivételével, amikor a közérdekű cél megvalósításához a földrészlet mező- vagy erdőgazdasági művelésben tartása szükséges - az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, vagy erdő művelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott véglegessé vált határozat. A vagyonkezelésbe, illetve tulajdonba adásról az NFK javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt. A földrészlet közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából akkor adható az önkormányzat részére vagyonkezelésbe, ha arra a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott, közfoglalkoztatási jogviszony alapján ellátható feladat érdekében van szükség.

tulajdonosi ellenőrzés: a vagyonkezelőt, haszonbérlőt, vagy az Nfatv. szerinti egyéb jogcímen alapuló szerződés szerinti használót megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az NFK ellenőrzi. Ennek érdekében a használó és az NFK közötti, a földrészlet használatára, hasznosítására létesített szerződés rögzíteni kell, hogy a tulajdonosi ellenőrzés e rendelet szerinti eljárásrendjét, a felek jogait, kötelezettségeit a felek a szerződés részének tekintik. A tulajdonosi ellenőrzés célja a földrészlettel való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a rendeltetésellenes, jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása. [Nfatv. vhr. 47. § (1)-(2) bek.]

föld adásvételi szerződés: A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződés [Földforgalmi tv. 21.§ (1) bek.]

földhaszonbérleti szerződés: föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződés [Földforgalmi tv. 49.§ (1) bek.]

állategység: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték [50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2.§ a) pont]

fiatal mezőgazdasági termelő: az a természetes személy,
a) akinek részére a 28/A. § alapján e minőségéről az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter mint Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) határozatot hoz;
b) aki
ba) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet,
bb) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet, vagy
bc) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet,
bd) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet
alapján támogatási határozattal, vagy kizárólag forráshiányra való hivatkozásról szóló elutasító határozattal rendelkezik. [23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3.§ 30. pont]