GYIK a 10 ha alatti, kérelemre történő értékesítéshez

Milyen formában nyújthatok be vételi ajánlatot a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanra vonatkozóan?

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításáról az NFK gondoskodik, melynek részletes szabályait az Nfatv., valamint a végrehajtási rendeletei tartalmazzák.

Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontja értelmében nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével adásvételi szerződés köthető olyan földrészletre, amely nem haladja meg a tíz hektárt.

A dokumentumtárban elérhető „Ajánlat Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet vételére”megnevezésű formanyomtatványban feltüntetett adatok megadása és az ott szereplő nyilatkozatok megtételével nyújtható be vételi ajánlat. A formanyomtatványnak a vételi ajánlatot tevő személyéhez igazodóan három típusa van, így tehát más-más formanyomtatvány használatos a magánszemélyek, a jogi személyek, illetve az önkormányzatok által benyújtandó vételi kérelmek esetén.

Vásárolhatok-e földet, ha nem vagyok földműves?

Amennyiben a kérelmező nem minősül földművesnek, akkor csatolni szükséges a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmező földművesnek nem minősül és a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.

Helyben lakónak kell-e lenni?

A 10 hektárt meg nem haladó földrészletek nyilvános pályáztatás, illetve árverés mellőzésével, kérelemre történő egyedi értékesítése során nincs ilyen előírás.

Mennyi ideig tart a beérkezett vételi ajánlatok bírálata?

A benyújtott vételi kérelmek feldolgozása a belső eljárásrendek és a hatályos jogszabályok alapján folyamatosan történik, a konkrét elbírálási idő nagymértékben függ az egyes ügyletek eltérő sajátosságaitól is. A vételi kérelmek elbírálására vonatkozóan nincs jogszabályban rögzített ügyintézési határidő.

Több ingatlan megvásárlása esetén az ügyvédi díjat minden egyes hrsz. után meg kell fizetni?

A szerződéskötéshez kapcsolódó ügyvédi munkadíj szerződésenként fizetendő.

Ha az ügyfél ajánlatot tesz, valamint elővásárlási joggal rendelkezik, és más is nyújt be vételi ajánlatot, akkor kivel kerül megkötésre a szerződés?

Amennyiben egy adott ingatlan vonatkozásában több vételi ajánlat is érkezik, abban az esetben az NFK, a vételi ajánlatot benyújtóknak a vizsgálat eredményéről postai úton írásban ad tájékoztatatást.

Az elővásárlási jog gyakorlása érdekében az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közléséről a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény és végrehajtási rendelete előírásai alapján az NFK gondoskodik.

Amennyiben az adásvételi szerződés a vételi ajánlatot tevők közül nem a jogszabály szerint  első helyen álló elővásárlási jogosult személlyel kerül megkötésre, az elővásárlási jog jogosultja a fenti jogszabályokban foglaltak szerint az adásvételi szerződés közzétételétől számított 60 napon belül tett elfogadó nyilatkozattal gyakorolhatja elővásárlási jogát, ebben az esetben az adásvételi szerződésben rögzített feltételekkel és vételáron tudja megszerezni az ingatlan tulajdonjogát.

A 10 ha alatti terület esetében közösen adhatnak-e be rá vételi ajánlatot?

Nincs akadálya, amennyiben minden kérelmező megfelel a tulajdonszerzési feltételeknek. Ilyen esetben a vételi ajánlatban egyértelműen meg kell jelölni, hogy a kérelmezők között a tulajdonjog eszmei hányadok szerint, milyen arányban kerül megosztásra.

Továbbá szükséges, hogy a kérelmezők egyikét, vagy harmadik személyt meghatalmazás csatolásával feljogosítsanak az eljárás során az NFK-val való kapcsolattartásra.

A vételi ajánlatot be lehet-e nyújtani postai úton?

Igen, postai úton is be lehet nyújtani az NFK levélcímére:

1149 Budapest, Bosnyák tér 5.

A borítékra kérjük feltüntetni: „10 ha alatti kérelemre történő egyedi értékesítés”

Továbbá személyesen az NFK ügyfélszolgálatán:

1149 Budapest, Bosnyák tér 5.

Ügyfélfogadás: H-Cs 8:00-12:00 és 13:00-16:00, P 8:00-12:00

Osztatlan közös tulajdonban lévő terület esetén be van-e jegyezve a földhivatalnál, hogy az NFK tulajdoni hányada hol helyezkedik el a területen belül, honnan tudja az új tulajdonos, hogy hol használhatja a megvásárolt tulajdoni hányadot?

Ilyen bejegyzés nincs a földhivatalnál, csak használati megosztásra vonatkozó megállapodás készülhetett, melyet az NFK úgy írt alá, hogy a földhasználó használati jogának fennállásáig érvényes, tehát megbízási szerződés esetén a hozzájárulás is érvényét veszítette. Az osztatlan közös tulajdonra a Ptk. szabályai vonatkoznak, használatának megosztásáról a tulajdonközösségnek kell döntenie, új tulajdonos esetén az NFK ennek a közösségnek már nem tagja, a döntésben történő részvétel joga a mindenkori tulajdonosé.

Pályázat útján elnyert haszonbérleti jog esetén a gazdálkodási tervben vállaltakat be kell-e tartania a haszonbérlőnek és azt ki fogja ellenőrizni? Illetve módosítható-e szerződés az új tulajdonossal?

A tulajdonos személyének változása esetén a tulajdonszerzés időpontjában a szerződésben foglaltak változatlanul maradnak, csak a bérbe adó személye változik. A vállalt kötelezettségek betartását az új tulajdonos ellenőrizheti. A szerződés módosítása az NFK helyébe lépő új tulajdonos és a haszonbérlő egyezségén múlik.

Abban az esetben azonban, ha a bérlő és a vevő személye megegyezik – vagyis az ingatlant a haszonbérlő vásárolja meg –, megszűnik a haszonbérleti szerződés (jogosult és kötelezett ugyanaz a személy lesz.)

A vételi ajánlat benyújtásakor nyilatkozni kell az elővásárlási jogosultságról. Kell-e az ezt igazoló irat másolatát becsatolni?

Igen, kötelező nyilatkozni a formanyomtatványban és az igazoló okiratokat/dokumentumokat csatolni.

Olyan ingatlan esetében, amelyre haszonbérleti szerződés van kötve, az ingatlan értékesítése után a szerződés érvényben marad-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?

Igen, a haszonbérleti szerződés ugyanúgy érvényben marad továbbra is. Az új tulajdonosnak az irányadó jogszabályok alapján lehetősége van a bérleti díj emelésére, a piaci árnak megfelelően. Ha annál magasabb bérleti díjat határoz meg, az ellen a haszonbérlő peres úton érvényesítheti jogait.

Amennyiben meghatalmazott nyújtja be a vételi ajánlatot, elegendő a két tanúval ellenjegyzett meghatalmazás, vagy közjegyző/ügyvéd által ellenjegyzett meghatalmazást fogadjuk el?

Elegendő a két tanús meghatalmazás.

A vételi ajánlatok mellékleteként a földműves igazoláson túl kötelező-e egyéb dokumentum benyújtása (pl. elővásárlási jog igazolására szolgáló dokumentumok)?

A vételi ajánlathoz a földműves igazolás benyújtásán túl, kötelező a formanyomtatványon ilyenként megjelölt kötelezően benyújtandó okiratok/dokumentumok csatolása.