Pályázatok
Eljárások
Egyéb
Az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) működését jelenleg a 2009. évi XXXVII. tv., valamint a 2017. évi LVI. tv., továbbá a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet szabályozza. A monitoring rendszer célja az erdők állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, az erdőket érő hatások és az erdei ökoszisztémákban bekövetkező változások nyomon követése, az ökoszisztéma egyes elemei közötti kapcsolatok vizsgálata, illetve az erdei károsítók elszaporodásának előrejelzése, az ellenük történő védekezés szervezése.
Az EMMRE legfontosabb elemei:
Az NFI egy nemzeti erdőleltár, amely a magyar erdők számos jellemző paraméterét, illetve azokon keresztül az erdei ökoszisztéma folyamatait méri, elemzi és értékeli szisztematikus mintavételi módszerrel, részben elvonatkoztatva a párhuzamosan zajló erdőtervezési és hatósági adatgyűjtéstől. A 2010-ben indult magyarországi erdőleltár két, egymást követő ötéves felmérési ciklusának eredményei statisztikai adatok formájában az alábbi linken tekinthető meg. https://erdoleltar.nfk.gov.hu
Az erdészeti hatóság Országos Erdőtűz Adattárat működtet, amely a tűzoltóságok (és az erdőgazdálkodók) által jelzett tűzesetek során leégett erdőterületek adatait tartalmazza.
Az OENyR célja az erdei károsítások, károsítók regisztrálása, térbeli elhelyezkedésének, esetleges terjedésének nyomon követése, továbbá a feldolgozott információk széles körű visszacsatolása a szakmai közönség felé.
Magyarországon az első, nevesített országos léptékű monitoring rendszer, melynek elsődleges célja a klímaváltozás és hatásainak vizsgálata valamint az erdő ehhez való alkalmazkodási lehetőségeinek feltárása.
A vizsgálatok célja a hirtelen, tömegesen fellépő, nagy potenciális gazdasági kárt okozó erdészeti károsítók, valamint a zárlati- és egyéb, nem őshonos károsítók felderítése illetve az ellenük való védekezéshez való segítségnyújtás.
Az EVH I. szint célja az erdők egészségi állapotának évenkénti országos vizsgálata valamint az éves adatsorok egymáshoz viszonyított változásainak kimutatása, vizsgálva, hogy a biotikus és abiotikus környezeti tényezők hatására erdeink egészségi állapota miként alakul.
Az alábbi részletezés az ERTI által végzett tevékenységeket, illetve az időszakonként esedékes egyéb célfeladatokat ismerteti.
Az intenzív monitoring alapvető célkitűzése az erdei ökoszisztéma elemeinek, belső összefüggéseinek feltárása, alapos megismerése. A kutatás során így nyert információk a napi szintű erdőgazdálkodásban, avagy az országos szinten végzett monitoring tevékenységben hasznosulnak.
Az ERTI által 1961-ben indított Erdészeti Fénycsapda Hálózat, az ország 23 helyén kijelölt – higanygőz lámpával felszerelt – mintavételezési pontján, a márciustól decemberig begyűjtött időszakban repülő rovarok számának vizsgálatával a populációk előretörését, stagnálását, illetve visszaszorulását követi nyomon.
A teljes megfigyelő rendszer nemzeti és nemzetközi szintű koordinálása, irányítása, valamint a felsorolt megfigyelő rendszerek közül a „Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár”, az „Erdőtűzvédelmi monitoring” és a „Nagyterületű egészségi állapotfelmérés” a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztályának a feladata. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete végzi „Az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata” és az „Országos fénycsapda hálózat” működtetését.
Az „Éghajlat-változási monitoring” és az „Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer” keretében végzendő feladatokat a két intézmény közösen látja el.
A monitoring rendszerhez kötődő publikációk, jelentések az alábbi linken érhetőek el: EMMRE kiadványok, jelentések, prognózis füzetek
